És ezúton szolgálati közleményként gyorsan megemlítem azt is, hogy a félév lejártával és hazautazásommal e blog sem frissül többet, talán majd máskor, máshonnan. És nagyon köszönöm az eddigi látogatásokat, kommenteket, és minden egyebet, viszlát Budapesten, hamarosan!
2008. december 12., péntek
Búcsúkoncert
A múlt heti rövid londoni kiruccanás (egyik) melléktermékeként született egy kis koncertbeszámoló az egészen jó The Unbending Trees zenekar (ezúton is melegen ajánlom mindenkinek meghallgatásra) lemezbemutató koncertjéről, és bár a netre felkerülés során az összes iróniát képviselni hivatott kurzív eltűnt a szövegből, azért talán még bele lehet látni olykor-olykor, itten.
És ezúton szolgálati közleményként gyorsan megemlítem azt is, hogy a félév lejártával és hazautazásommal e blog sem frissül többet, talán majd máskor, máshonnan. És nagyon köszönöm az eddigi látogatásokat, kommenteket, és minden egyebet, viszlát Budapesten, hamarosan!
És ezúton szolgálati közleményként gyorsan megemlítem azt is, hogy a félév lejártával és hazautazásommal e blog sem frissül többet, talán majd máskor, máshonnan. És nagyon köszönöm az eddigi látogatásokat, kommenteket, és minden egyebet, viszlát Budapesten, hamarosan!
Címkék:
london,
the unbending trees
2008. december 7., vasárnap
Mindenhol
A következő párbeszéd zajlott le minap a Caffé Nero kávézólánc egyik londoni egységében, a pultosleány és köztem:
- Hello, one espresso please.
- ...Where are you from?
- from Hungary...
- Gondoltam.
Bármennyire is fájó (számomra) a következtetés, azért kénytelenek vagyunk nevetni nyilván. Kicsit később odajön az asztalomhoz hogy elvigye a mások által otthagyott poharakat, közben véletlenül meglöki a mögöttem ülő férfit, sorry, mondja, mire - nem tudom egyébként miért - megint elhangzik a kérdés, Where are you from?, ugye hungari, mire a vendég ékezetek nélkül: aha, Bo-csa-nat!
- Hello, one espresso please.
- ...Where are you from?
- from Hungary...
- Gondoltam.
Bármennyire is fájó (számomra) a következtetés, azért kénytelenek vagyunk nevetni nyilván. Kicsit később odajön az asztalomhoz hogy elvigye a mások által otthagyott poharakat, közben véletlenül meglöki a mögöttem ülő férfit, sorry, mondja, mire - nem tudom egyébként miért - megint elhangzik a kérdés, Where are you from?, ugye hungari, mire a vendég ékezetek nélkül: aha, Bo-csa-nat!
Címkék:
london,
magyarok mindenhol
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)